A modern politikai pártok a XIX. és a XX. században alakultak ki. Az államhoz és a közhatalmat gyakorló egyes állami szervezetekhez (a bíróságokhoz, a parlamenthez, a kormányzati apparátushoz) képest viszonylag későn váltak a politikai élet szereplőivé. Megjelenésük után azonban szerepük igen gyorsan nőtt, gyökeresen megváltoztatva ezzel az addig ismert politikai rendszer szerkezetét.
Milyen események játszódtak le Magyarországon a pártok kialakulása előtt? A következő bejegyzés erre a kérdésre kíván választ adni.

 Ahhoz, hogy megértsük, miért és hogyan jöttek létre az első pártok Magyarországon, II. József uralkodásáig kell visszamennünk. Mária Terézia fia, II. József 1780-1790 között uralkodott. Nem kívánt olyan mértékben együttműködni a rendekkel, mint ahogy azt édesanyja tette. A felvilágosodás eszméi hatották rá. Tudjuk róla, hogy nem koronáztatta meg magát, hogy mentesüljön a koronázási eskü alól, hogy ne kelljen figyelembe vennie a magyar törvényeket. Birodalmát rendeleti úton kívánta kormányozni, s ezt meg is tette, hiszen közel hatezer rendeletet adott ki uralkodása alatt. A magyar nemesség ellenállást nyelvrendelete (1784) váltotta ki. A rendelet szerint a latin nyelv helyett a német nyelv vált államnyelvvé.  A nyelvrendelet kibocsátásától kezdve a rendi mozgalom új lendületet vett, megszületett a modern magyar nemzeteszme.

Miért is lényeges a modern magyar nemzeteszme születése?  Nos, azért mert a korszakban a nemzet szót egészen más értelemben használták, mint ma.  A nemzet fogalma alatt a nemesi nemzetet kell érteni. Mit is jelent ez? A magyar nemzet (Natio Hungarica) korabeli eszméjén csak a nemeseket értették. Ez egészen a középkorig nyúlik vissza. Kik is tartozhattak a nemesi nemzethet? A magyar nemesi nemzet tagja lehetett valaki, miközben például német anyanyelvű volt. Tehát a nemzet tagja volt mindenki, aki nemesnek számított, akkor is, ha az anyanyelve nem magyar volt. Ezzel szemben például egy magyar nyelvű jobbágy értelemszerűen nem tartozott a nemesi nemzethez. Magyar volt ugyan, de nem volt nemes.  Ez a középkorig visszanyúló nemzetfogalom ekkor kezdett átalakulni, a maihoz hasonló, nyelvi, kulturális nemzeteszme felé. A korszakban egyre nagyobb hangsúly került a magyaros viseletre, a magyar táncokra. Ekkor lendült fel a magyar nyelvű irodalom, történelem és a tudományos élet fejlődése. Nagy hangsúly került a nyelvművelésre, elindult a nyelvújítási mozgalom. Megjelent a magyar zene is.

A rendek és az uralkodó közötti viszonyt végül II. József utóda, II. Lipót (1790-1792) rendezte. A Habsburg uralkodóval szembeni ellenállás ugyan megszűnt, de a folyamatok, amiket viszont az ellenállás elindított, tovább hatottak. Elkezdődött egy megállíthatatlan folyamat, amely nagy szerepet játszott a magyar nemzettudat alakulásában.
A nemzeti érzés természetesen nemcsak a magyarokra, hanem az országban élő nemzetiségekre is hatással volt.

A következő jelentős mérföldkő a pártok kialakulása szempontjából a francia forradalom (1789-99). A forradalom hatásai természetesen Magyarországot sem hagyták érintetlenül. A rendi társadalom megkívánta az addig megszokott társadalmi és gazdasági szerkezetek átalakítását, modernizációját.  II. Lipót halála után azonban I. Ferenc(1792-1835) a francia forradalom eseményeit, radikalizálódását látva mereven elutasított minden reformot. II. Józsefhez hasonlóan rendeletekkel kívánt kormányozni, és 1812-től nem hívta össze az országgyűlést. Ezzel természetesen ő is kivívta a nemesség ellenállását.  Végül az 1820-as évek forradalmi mozgalmai meghátrálásra késztették I. Ferencet és 1825-ben újra összehívta az országgyűlést.  Ez ismét jelentős fordulatot jelentett, hiszen előkészítette az 1830-tól kezdődő reformkort.

Felhasznált irodalom:

• Bihari Mihály: Politológia - A politika és a modern állam. Pártok és ideológiák (www.tankonyvtar.hu)
• Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században, Bp., Osiris Kiadó, 2005.
• Vadász Sándor (szerk.): 19. Századi egyetemes történelem 1789-1914, Osiris Kiadó, Bp., 2011.