Sziasztok!

Az oktatásügy elég felkapott téma mostanság a médiában, és hát nem is annyira alaptalanul. Ebben a bejegyzésben vissza szeretnélek vezetni titeket egy áttekintés erejéig a magyar oktatás alakulásán főleg politikai, országszervezési szempontból. Mátyás koráig kalauzollak benneteket, majd a következő bejegyzésben már elérjük célkorszakunkat, a 19. századot.

Tudtátok, hogy kik voltak Magyarország első tanítói?

A bencések. Még Géza hívására érkeztek 996-ban hazánkba csehországi és lengyelországi térítőútjuk után. A Szent Márton hegyi kolostort alapították meg elsőként, amit ma Pannonhalmaként ismerünk.* Az egyházszervező munka miatt elengedhetetlen volt az egyházi oktatás megszervezése, ami a kolostorokban folyt.

*Érdekesség: Ha Szent Márton hegyi kolostor, akkor hogy jön a Pannonhalma név?
Egy kiváló bencés tanár, Guzmics Izidor nevezte át 1810-ben.

Az István alapította összes kolostorban tanítottak, pécsváradiban, zalaváriban, bakonybéliben és zoboriban is. De szellemi központnak határozotton Szent Márton hegyét tartjuk.

Pannonhalmi apátság és Bencés Gimnázium mai képe[1]

Csak kolostori iskolák működtek?

Nem, székesegyházi iskolák is alakultak még István idejében a két érseki központnál, Esztergomban és Kalocsán, illetve a többi 8 püspöki székhelyen ( Győr, Veszprém, Pécs, Csanád, Eger, Vác, Nagyvárad, Gyulafehérvár).

Mit tanítottak?

Olvasás és éneklés művészetén túl a latin grammatikára, diktámenre illetve kompútuszra. Ezzel a tudással, ha isteni elhívás is párosult hozzá püspök is válhatott akár a diákokból. De a falusi plébánosokat is itt képezték.

*diktámen= latin nyelvű írásművek fogalmazásának képessége.

*kompútusz= elemi csillagászati ismeretekkel, csillagászati és matematikai számításokkal és a naptárkészítés mesterségével foglalkozó tudomány.

Egyházi tematika mellett mással is foglalkoztak?

12-14. században hazánkban is jelentős lovagi műveltség bontakozott ki, úgyhogy a nemzetközi lovagregények itt is ismertté váltak, mint a Roland-ének, Trisztán és Izolda históriája.

Falu helyen tanítottak?

Amennyire igény volt rá, igen. A pap foglalkozott az érdeklődő fiúkkal.

Felsőfokú műveltségszerzésre volt lehetőség?

Érdekes kérdés. Lehetőség már a 11. századtól, a Bolognai egyetem alapításától kezdve volt, de csak külföldön. Magyar tanulók kedvelt egyetemei közé tartozott a bolognai és a párizsi.
Középkorban alakult egyetemeink sajnos nem voltak hosszú életűek. Nagy Lajos 1367-ben Pécsett alapított, illetve Zsigmond király 1395-ben Óbudán, Mátyás 1467-ben Pozsonyban, de mindhárom csak pár évtizedig működött.

Mátyás korában is főleg az egyházi élet szervezése állt még az oktatás hátterében?

Az egyik legfontosabb feladat továbbra is a literátus réteg kiművelése volt, de ez a korszak már másról, többről szólt. Az itáliai letelepedett réteg magával hozta a reneszánsz műveltséget, ami azt jelentette, hogy humanista tudósok jelentek meg az országban és antik művek eredeti, tiszta forrású feldolgozására kezdték tanítani a diákokat. A reneszánsz eszmény egy általános latinos és antik műveltséggel rendelkező fiatal volt. Az első humanista gimnáziumot érdekes, hogy pont az esztergomi érsek, Oláh Miklós alapította később, 1554. január 1-én Nagyszombaton.

Mi történt a reformáció során és az utána következő évszázadokban?

Ezzel a kérdéssel a következő bejegyzésben fogunk foglalkozni.

Felhasznált irodalom: Pukánszky Béla- Németh András: Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. 92-97. , 126- 128. , 132.

[1] Kép forrása: https://piramidatour.ru/tour5.html utolsó megtekintés: 2018. 04.09.