Poroszország, 1847 - az első gyűlés, ahol az oldalak elkülönültek

„Egyesült tartományi gyűlés" 1847-ben

Az első német földön tartott gyűlés, ahol a különböző politikai erők pártok szerint elkülönültek egymástól. Ez a gyűlés nyolc porosz tartomány gyűléséből keletkezett. Itt már külön váltak a konzervatívok, vagy más néven royalisták, valamint a liberálisok, vagy demokraták / radikálisok. Mai értelembe vártoknak azonban még ezek sem tekinthetőek, mivel konkrét pártprogramokkal nem rendelkeztek. Amennyit biztosra tudhatunk róluk, hogy a konzervatívok a királyhoz voltak hűségesek, a liberálisok pedig egyenesen irtóztak a rendiségtől.

Az 1848 - 1849-es forradalom

„Olyan fordulópont, amelyen Németországnak nem sikerült megfordulnia”

/A. J. P. Taylor/

Mit jelenthet ez az idézet?

A március 18.-án Berlinben is kirobbanó forradalom, már régóta izzót a németek a körében. Eljött a megfelelő idő és alaklom arra, hogy a németek kidolgozhassák saját alkotmányukat, és egységes országgá válhassanak. Azonban hiába a sok politikai munka ezen célok eléréséért, ezt a hatalmas forduló pontot a németek kihagyták. Hogy ez min múlott? A nem megfelelő politikai háttéren? A nemzetgyűlések eredménytelenségein? A kialakuló pártok kibékíthetetlen konfliktusain? Magyarral fejjel könnyen gondolhatunk ilyen megoldásokra. De vizsgáljuk meg mi is történt pontosan.

 1848. március 31 - április 3 - a Frankfurti Előparlament (Vorparlament) és a pártmozgalom igazi kezdete

Mi volt a célja és kik voltak a résztvevői?

Az alkotmányos és egységes német monarchia megteremtését tűzték ki fő céljuknak. Részt vettek Poroszország, Bajorország, Württemberg, Baden, Hessen, Nassau és Frankfurt politikusai. Itt szólalt fel a radikális Gustav von Struve, Badenből, aki a monarchia megszüntetését tűzte ki célul, és egy föderatív szövetségi alkotmányozásban gondolkodott. Ezt persze a többi politikus nem találta józan követelésnek. De fontos eredmény, hogy itt határozták el az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását.

1848 - Berlini nemzetgyűlés, ahol találkozhatunk az első német pártprogramokkal

Napra pontosan mettől meddig tartott?

Ezt sajnos nem sikerült kiderítenem, annyi bizonyos, hogy 1848. május 1.-én tartottak választásokat.

Amit viszont találtam: egy tudósítást egy ismeretlen szerzőtől: Die Nationalversammlung in Deutschland

„A párvezetők fő figyelmüket természetesen a tömegekre irányították: városokban a munkásokra, városon kívül a parasztokra. Először a radikális párt fáradozott, hogy befolyását érvényesítse, ami a városokban nem volt nehéz, mert a munkásokat a sajtó és a klubok ébren tartották. Vidéken már nehezebben ment a sorsuk, mert a nemesség és a hivatalnokság ellenük szegült. Itt az ultraroyalis (= hochkonservativ) párt csalta magához a parasztságot. Általában véve azonban a vidéken nagyobb volt az anarchia, mint a városokban, mert oly osztályokban, ahol a parasztság, még a földesuri privilégiumok nyomasztó terhe alatt nyög, nem nehéz őket a forradalomnak megnyerni, ha a terhektől való szabadulást helyezik kilátásba.”

Három párt – két politikai program

A 400 fős nemzetgyűlésen három politikai párt alakult ki: jobb, centrum és bal. Deprogramja csak a jobb és bal pártnak volt.

• A baloldal a pártprogramját 1848 június 3-án publikálta

Ebben elismerték március 18-19 korszakalkotó jelentőségét, illetve az április 8.-i választási törvényt, amelyet a porosz nemzetgyűlés alapjának tartottak. Továbbá kimondták, hogy a koronának nincs joga feloszlatni a gyűlést, és jogukban áll alkotmánytervezetet benyújtani.

Amit követeltek:

• a tulajdon szabadságának meghatározását
• törvénykezés-i, község-i, és adóalkotmány
• választási törvényt
• a dominiumok és regálék fölötti határozatot
• az állam és egyház viszonyára és a nyilvános oktatásra vonatkozó határozatokat
• kormányhivatalok felelőségét
• hogy a szuverenitást a király és a nép együttesen gyakorolja (a királynak vétójog jár, a nép pedig megválaszthatja a képviselőket)
• minden 24 éven feletti porosz alattvalónak aktiv választói jogot

• A jobboldal pártprogramja 1848 június 21-én jelent meg a Preussische Zeitung-ban

Ahhoz képest, hogy royalisták nagyon is szabadelvű követeléseik voltak. Bár ezt valószínűleg befolyásolta, hogy 10 nappal a program ismertetése előtt, utcai harcok folytak.

Amit követeltek

• örökös, alkotmányos, de nem abszolút monarchiát
• politikai és vallásszabadságot
• alkotmányos jogoknak király és nép által való együttes gyakorlását
• népképviseletet
• két kamarás rendszert (az egyikbe a nép választhat)
• a választás ne legyen privilégiumhoz kötve
• munkásosztály jólétének javítását
• hűbérrendszer és következményeinek megszüntetését
• úriszék felfüggesztését
• a föld felszabadítását a hűbéri terhek alól
• tulajdon szabad rendelkezési jogát a föld felett
• regálék megszüntetését

 1848. május 18. - alkotmányozó gyűlés a frankfurti Paulskirchében és konkrét pártok elemzése

Mit kell tudni erről a gyűlésről?

A frankfurti Vorparlament eredményeképpen jött létre. Ahogyan a neve is mutatja, azért kezdték meg ülésüket, hogy elkezdjék az egységes Németország számára alkotmányt hozzanak létre. A nemzetgyűlést a liberális Heinrich von Gagern vezette.

Az alkotmányozó gyűléssel kapcsolatban akadnak ellentétes adatok, kisebb és nagyobb mértékben egyaránt. Például az egyik szakirodalom szerint 585 résztvevője volt a gyűlésnek, amíg más szakirodalom 586 főről beszél. Persze, egy mínusz vagy plusz ember részvételének az ügye még nem vezethet minket sorsdöntő vitákba. Azonban felmerülnek érdekesebb kérdések is. Az előbb említett szakirodalom állítása szerint, annyira különböző véleményeket képviseltek ekkor még a politikusok, hogy egy egységes párttá alakulás helyett, lazább összetételű klubokba tömörültek politikai oldalaknak megfelelően. Így említ négy klubot, amelyek nevüket arról a helyszínről kapták, ahol gyűléseiket tartották. Az alábbi klubokat lehet így megkülönböztetni:

• Deutsches Haus (Német Ház)
  • baloldali köztársasági irányzat

• Württemberger Hof (Württembergi Udvar)
  • liberális alkotmányozó balközép

• Kaszinó
  • jobbközép konzervatív alkotmányozói

• Kőház
  • konzervatív jobboldal

Az utóbb említett szakirodalom azonban pártokról beszél, szám szerint hat darabról, de plusz még egyet hozzáadhatunk, amelyik az egyik pártból vált le időközben. Itt mindkét oldalnak – a jobbnak, és a balnak is – két-két pártja van, illetve szintén kettő a centrumnak, plusz itt történik egy leválás. Az alábbi módon mutatja be ezeket a szakirodalom:

A jobb oldal 2 csoportja:

• Szélső Jobbpárt (Partei Milani)

Programjuk célja a nemzetgyűlés során a német alkotmány létrehozása volt, de ehhez az össze német állam segélyét fontosnak tartották. Fontosnak gondolták még a birodalmi minisztérium alkotmányos ellenőrzését. Ide a legelszántabb konzervatívok csatlakoztak. Vezetőjük Radowitz generális és Vincke volt. Tagjainak számított gróf Schwerin, Lassaulx és Detmold.

• Jobboldali Párt (Casinoi párt)

Céljuk a partikularizmus nélküli német egység megvalósítása, az egyes német államok elismerése, valamint a politikai szabadság biztosítása. Ők számítottak a parlament leszámosabb és legerősebb pártjának. Tulajdonképpeni vezetője nem volt. Tagjai közé tartozott Bassermann, Beckerath, Beseler, Dallmann, Droysen, Drucker, Heckscher és Schmerling – ők számítottak a parlament legkiválóbb politikusainak.

A centrum 2 csoportja:

• Jobboldali Centrum (Partei Landsberg)

A német szövetséges államok alkotmányának helyreállítását és az egységes német szövetséges állam létrejöttét tartották a legfontosabbnak. Törekvésük volt még a nép jogainak továbbfejlesztése, és hogy ne korlátozzák egyes államok jogait.

• Baloldali Centrum (Partei des Württembergischen Hofes)

Ez a párt jobban hajlott a radikális elvekhez. Szerintük népszuverenitás kell, hogy legyen az alkotmány alapja mindenhol. Az egyes államok népszuverenitása pedig csak akkor korlátozható, ha a Német Szövetség érdekei megkívánják azt. Fontosabb tagjai Biedermann, Robert Mohl és Stenzel.

• Partey des teutschen Hofes

Raveaux és H. Simon alapították, a Baloldali Centrumból váltak le elvi ellentétek miatt. Ez a párt akár már balpártnak is nevezhető lenne. Egy sor követeléssel álltak elő. El akarták érni:

• a népszuverenitást
• a demokratikus szabadságot
• a német egységet
• hogy a törvényhozás csakis a népképviselők feladata legyen
• a választói jogot minden nagykorú részére
• minden német állam demokratikus alkotmányának elismerését
• a birodalmai törvényhozást: kereskedelmi-, büntető-, közlekedés-, vám-, pénz- és bankügyekre vonatkozólag
• a népvédelmet
• a taintás újjáalakítását
• a helyes adózást
• a nép jólétének emelését
• a nemzetiségek egyenjogúságát

A baloldal 2 csoportja:

• Deutscher Hof

Vezetője Robert Blum volt, aki a forradalm utáni véres megtorlások áldozata lett, Vogt követte a helyét a párt élén.

• Szélső bal („Partei des Donnersberg”)

Először Ruge vezette, majd Ludwig Simon. A pár jelszava egy igen ismerős jelmondat a múltból: „szabadság, egyenlőség, testvériség”. Állításuk szerint ebből a mondatból vezették le a programjukat is. Úgy gondoltál, minden ember, község, állam jogában áll ügyeit önállóan rendezni, és más állam ügyeibe senki sem avatkozhat be.

Felhasznált irodalom:

Fulbrook, Mary: Németország története. Maecenas Könyvek, Bp., 1997. 118

Nipperdey, Thomas: Deutsche Geschichte 1800–1866. Bürgerwelt und starker Staat. Verlag C. H. Beck München, 1994. 679

Scheuch, Manfred: Historischer Atlas Deutschland. Vom Frankenreich bis zur Wiedervereinigung. Bechtermünz-Verlag, Augsburg, 2000. 86

Seltmann Rezső: A német politikai pártok története. Bp., Pallas Részvénytársaság Nyomdája, 1911. 7, 9, 10-12

Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789-1914 - Európa és az Európán kívüli országok. Osiris Kiadó, 2011. 183-185

https://www.zum.de/Faecher/G/BW/Landeskunde/rhein/geschichte/1848/zeittafel.htm (2018.04.16.)

Képek forrása:

Scheuch, Manfred: Historischer Atlas Deutschland. Vom Frankenreich bis zur Wiedervereinigung. Bechtermünz-Verlag, Augsburg, 2000. 84

Scheuch, Manfred: Historischer Atlas Deutschland. Vom Frankenreich bis zur Wiedervereinigung. Bechtermünz-Verlag, Augsburg, 2000. 85

http://docplayer.hu/42049303-Europai-kozigazgatas-es-alkotmanytortenet-a-nemet-allam-ok-alkotmanyfejlodese-szazad.html (2018.04.16.)