Kedves Olvasó!

E bejegyzés az 1848-as oktatási újításokat próbálja számba venni.

Ahogy eddig is tudtuk 1848 több szempontból is mérföldkő volt a magyar történelemben. Talán kevesebbet hallhattunk viszont az oktatás területén kivívott reformokról, ami szintén ekkor a társadalom átalakulásával párhuzamosan fogalmazódott meg a tanító rétegben és a társadalomban egyaránt.

Íme a fontosabb újítások, reformok, mozgalmak:

- 1848. évi XI. törvény elrendelte, Eötvös József vallás-- és közoktatásügyi miniszter kapta meg a határozatot és ajánlásait. hogy minden iskolát közadóból fizessenek. Így megszűnt az iskolafenntartás feudális módja.
- Tavasi Lajos szervezte meg az első közös és egyetemes tanítói tanácskozást 1848 júliusában. A konferenciát a pesti egyetemek tartották Ney Ferenc elnökletével. Minden felekezet minden iskolatípusát és fokozatát szeretettel várták. A tanácskozás a következő alapelvet fogadta el: "Az álladalom állít iskolát a tanszabadság teljes biztosításával." Ennek értelmében az állam joga és kötelessége az iskolaállítás, iskolák anyagi fenntartása, a tananyag és a tanításra vonatkozó követelmények előírása. De nagyon fontos, hogy a "tanszabadság" értelmében nem szól bele az iskola szellemisége, belsőbb oktatási rendszerébe.

- A törvényjavaslat leszögezi, hogy minden helységben legyenek népiskolák. Ez nem teljes mértékben tudott megvalósulni.
- Tankötelezettség fiúknál 6-12, lányoknál 6-10 éves korig.
- Állami iskolákban a tanítás ingyenes.
- A vallástan nem iskolai tantárgy kötelező jelleggel.

És végezetül a legfőbb módosítás: az oktatás nyelve félreérthetetlenül MAGYAR!

Eötvös Józsefről láthatunk egy portréképet.
Felhasznált irodalom: Pukánszky Béla- Németh András: Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. 314- 316.o. 
Idézet forrása: Nevelési Emléklapok. VI. füzet, Pest, 1848. 84.o.