Az 1815-ös Bécsi Kongresszus, amely elindította a német pártmozgalmakat

Mi is az a Bécsi Kongresszus?

A Bécsi Kongresszus volt arra hívatott, hogy az európai nagyhatalmak által megfogalmazott napóleoni háborúk utáni restaurációt kimondhassa. Igen sajátos rendszert hoztak ezzel létre, amely szinte garantálta a mihamarabbi konfliktust Európában. Ugyanis a francia forradalom és a napóleoni háborúk olyan új eszméket – gondolok itt a liberalizmusra és a nacionalizmusra – és állami berendezkedést hoztak magukkal, amelyeket nem lehetett már csupán egy tollvonással kitörölni az emberek fejéből. Ahogyan az egyik német szakirodalom fogalmazott, a Bécsi Kongresszus volt az a hely, ahol a történelem kerekét megpróbálták visszaforgatni. Csak hogy a történelem hiába ismételi önmagát, attól még mindig előre halad, hiába akarta ezt Metternich évtizedeken keresztül másképp gondolni.

De mi is változott itt meg pontosan?

Egészen 1815-ig nem lehet német pártmozgalmakról beszélni. A magyarázat erre egyszerű, nem volt nyilvános politikai élet. Többnyire békében éltek egymás mellett az államok, mindegyiknek meg volt a maga vezető személyisége, aki döntött a nép nevében. De most a Német Szövetség határozatának 13. pontja egy olyan mondatot adott a németek kezébe, amely elindította a pártok megalakulásának értelmét. Csak, hogy még jelentőségteljesebb legyen, leírom németül is: „In allen Bundesstaaten wird eine landständische Verfassung stattfinden”, vagyis „minden szövetséges államban rendi alkotmány fog létesíttetni”. Ez tulajdonképpen egy felszólítás a pártok és oldalak megalakulására, akik már aktívan részt vehetnek a politikában. Erre a részvételre pedig nagyon is meg volt már a németek igénye. Innentől kezdve harcra szálltak a rendi alkotmányért és a népképviseleti rendszerért. Mindemellett elkezdett erősödni a vágy egy közös, egységes német parlament iránt. A francia megszállás alatt megszületett német nemzeti érzés egyre hangosabban egy egységes német állam után kiáltott. Ami, nem feltétlenül lett volna baj, ha Ausztriának nem maradt volna minél kevesebb esélye arra, hogy porosz riválisával szemben ő vigye véghez a nagy német egységet, illetve a német liberális erők nem növekedtek volna olyan erőteljesen Metternich szigorú konzervatív rendszerét mindinkább kevésbé megtűrve.

Az egyetemi ifjúság lázadása és a radikális nemzeti demokrácia pártprogramja

Mi az a „Vormärz”?

Mielőtt tovább haladnánk az eseményekkel, fontos érteni egy bizonyos kifejezésnek a jelentését. A német szakirodalmak az 1815-1848-ig terjedő korszakot németül Vormärz-nek hívják. Jelentése a „március előtti időszak” – vagyis a forradalmi előtti állapotokra utal, pontosabban a forradalmat előkészítő eseményekre. A következőkben azt fogom megvizsgálni, politikai szempontból milyen mozgalmak vezettek el a forradalomhoz Vormärz idején.

Liberális diákság VS. Metternich

A német egyetemi diákság lelkes képviselője volt a nemzeti és liberális eszméknek, s mint a történelemben legtöbbször, most is ők kezdeményeztek első körben a rendszer elleni fellépést. Először ők mertek Metternich konzervatív rendszerével szemben nyíltan fellépni a liberális eszmék terjesztése és a nemzeti érzelmek kifejezésének érdekében.

A diákság lázadásának főbb pontjai itt láthatóak időrendben:

o   1815 Általános Német Diákszervezet (Allgemeine Deutsche Burschenschaft)

Több Burschenschaft, magyarul diákszervezet is alakult, de a leghíresebb a jénai diákok által alapított volt. Ebben a szervezetben nagy szerepet kapott, E. M. Arndt is, a diákok történelemprofesszora, akitől egy régebbi bejegyzésemben idéztem már egy igen fontos mondatot. Ha oda visszapörgettek, és elolvassátok mi volt az, onnantól kezdve könnyű lesz megértenünk, milyen érzelmek hajthatták ezeket a fiatalokat. Színükként fekete-piros-arany kombinációt használták – innen ered a német zászló színe – amely egyébként a Napóleon ellen küzdő lützowi diákönkéntesek egyenruhájának színei voltak.

o   1817 wartburgi ünnepély (lipcsei csata és a reformáció évfordulójának ünnepe)

11 egyetem 500 hallgatója használta fel az ünnepet arra, hogy tüntessen a német egységért és szabadságért. Írásokat és egyenruhákat égettek el, mert találták elég németnek őket. A porosz hatóságok nyilvántartásba vették őket.

o   1818 diákszövetségek alkotmánya

Jénában 14 egyetem diáksága lefektetett egy közös alkotmányt. Ebben az egységes német diákság mellett tettek hitet. Céljuk az új nemzeti és liberális eszmék, valamint az egyetemi - protestáns és filozofikus - erkölcs képviselete. Itt született meg a radikális nemzeti demokrácia pártprogramja.

o   1819 August von Kotzebue meggyilkoslása

Kotzebue, egy költő volt, aki irodalmi hetilapjában a liberális diákmozgalmat kicsúfolta. Azonban a diákmozgalom egy tagja meggyilkolta őt ezért. Ez a gyilkosság jó ürügyet adott Metternich kezébe, hogy végre törvényesen is felléphessen a diákság politikai tevékenysége ellen.

o   1819 karlsbadi konferencia

Metternich a Burschenschaftokat betiltotta, az egyetemeken állami felügyelet rendelt el. Bár ezek az intézkedések már mind kevesek voltak ahhoz, hogy a liberális eszmék terjedését megállítsa. Különben is, minél inkább tiltanak valamit, az csak annál inkább vonzóbb lesz az emberek számára.

Összegzés politikai szempontból

Már rögtön a restauráció utáni első években egyértelmű volt, hogy a régi rendszer már nem működhet egy olyan világban, amely a napóleoni háborúk idején magába szívta az új eszméket: a nacionalizmust és a liberalizmust. Metternich konzervatív politikája és Porosz Királyság szintén konzervatív rendszere ekkor még sikeresnek tűnően próbálta elnyomni a liberális politikai mozgalmakat – ám végérvényesen eltűntetni ők sem tudták.

Felhasznált irodalom:

Fulbrook, Mary: Németország története. Maecenas Könyvek, Bp., 1997. 107

Scheuch, Manfred: Historischer Atlas Deutschland. Vom Frankenreich bis zur Wiedervereinigung. Bechtermünz-Verlag, Augsburg, 2000. 81, 82

Seltmann Rezső: A német politikai pártok története. Bp., Pallas Részvénytársaság Nyomdája, 1911. 5,6

Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789-1914 - Európa és az Európán kívüli országok. Osiris Kiadó, 2011. 176-179

Kép: A wartburgi ünnepély (Wartburgfest)

forrás: Scheuch, Manfred: Historischer Atlas Deutschland. Vom Frankenreich bis zur Wiedervereinigung. Bechtermünz-Verlag, Augsburg, 2000. 83