Kedves Olvasó!

Véget ért a munka, elérkeztünk az utolsó bejegyzéshez. Remélem tetszett a blog és sikerült minden, az elején feltett kérdésre megadnom a választ.

Az előzőekben a koleralázadás eseményeiről olvashattunk. A következő, és egyben utolsó bejegyzésben a koleralázadás következményeiről és az első pártok megalakulásáról lesz szó.

Mi köze a koleralázadásnak az első pártok létrejöttéhez? 

A felkelés eseményei közismertté váltak Magyarországon, ez pedig állásfoglalásra késztette a politikai erőket. Minden csoportosulás a saját politikájának igazolását vélte felfedezni az eseményekben. Tulajdonképpen ez vezetett a szakításhoz, vagyis az első pártok kialakulásához. A fontolva haladók, vagy más néven újkonzervatívok, azt szűrték le az eseményekből, hogy a reformokat nem lehet gyorsan végrehajtani, hanem kisebb reformokkal kell engedni a követeléseknek. 1846-ban létre is jött az első párt, a Konzervatív Párt. Az újonnan létrejött párt elsődleges célja az volt, hogy a megyékben, valamint az országgyűlésen többséget szerezzenek. Programjuk közé tartozott a mérsékelt reformok véghezvitele, a kormány támogatása és a birodalmi egység.
A liberális ellenzék azonban nem hagyhatta szó nélkül a párt megalakulását. Ráadásul a felkelés eseményeiből ők pont az ellenkezőjét szűrték le, vagyis hogy a reformokat minél hamarabb végre kell hajtani. Válaszul a Konzervatív Párt létrejöttére, a liberálisok 1847-ben megalakították az Ellenzéki Kört Teleki László vezetésével. Programjukat az Ellenzéki Nyilatkozatban foglalták össze:

• kötelező örökváltság állami kárpótlással
• parlamentnek felelős kormány, polgári szabadságjogok
• kiváltságok felszámolása
• közteherviselés
• törvény előtti egyenlőség
• népképviselet
• ősiség eltörlése

A reformok mellett ők is fontosnak tartották a birodalom egységének megőrzését.

A legfőbb mintaadó az államberendezkedés és a reformok szempontjából a 19. századi Anglia volt. Az Angliát megjárt reformokat támogató elitre igen nagy hatást gyakoroltak az itt megszerzett tapasztalatok. Ezeknek a tapasztalatoknak köszönhetően indultak meg a reformtörekvések, amelyek az első politikai pártok megalakulásához vezettek.
Az első pártok megalakulását követő években a pártok politikai szerepe fokozatosan növekedett, a régi rendi rendszer már nem állta meg a helyét, elavulttá vált, az új rendszer pedig  hamar át is vette a vezető szerepet a politikai életben.

Felhasznált irodalom:

• Csizmadia Ervin: A magyar politikai fejlődés logikája, Bp,.Gondolat, 2017.
• Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században, Bp., Osiris Kiadó, 2005.