Kedves Olvasó!

Az előző bejegyzésben eljutottunk a hazai oktatás történetében a Nagyszombati Egyetem megalakulásáig. Második posztomban szintén kérdésekre építve szeretném, ha elérkeznénk a 19. századhoz. Hosszú, de élvezetes út vezet célunkig.

Ki volt Apáczai Csere János?

Erdélyi származású, kolozsvári kollégiumban tanult tudós a 17. századból, aki haza térvén hollandiai tanulmányútjáról átfogó szintézisbe ötvözte kora tudományos eredményeit.  Mindezt magyarul írta le a Magyar Enciklopédiában. Mivel ekkor még a nyelvünk nem állt készen a tudományos fogalmak képzésére, több új kifejezést ő alkotott, így az első nyelvújítónk egyike volt.

Ki volt az erdélyi oktatáspolitika egyik fő mozgatóembere?

Ritkán halljuk a nevét, és akkor sem biztos, hogy jelentősnek gondolnánk, pedig I. Rákóczi György felesége, Lórántffy Zsuzsannának sokat köszönhet az erdélyi diákság. Ahogy Apáczai professzor is a kolozsvári református kollégium igazgatói posztját, mert ő fogadta be a Gyulafehérvárról kitessékelt tanárt Kolozsvárra.
Szintén Lórántffy Zsuzsanna hívására érkezett a világhírű Comenius is Magyarországra, Sárospatakra. Lórántffy oktatásszervező tevékenysége elengedhetetlen volt a 17. században, amikor a protestáns mozgalmak kétszeres buzgósággal kellett helyt álljanak a Bécs által támogatott rekatolizációs mozgalmakkal szemben. A protestáns védvonal első bástyája az oktatásügy volt.

Mi volt Lórántffy Zsuzsanna célja Comeniussal?

Lórántffy tudta, hogy a cseh testvérek népi mozgalmában ( huszita hagyományú mozgalom) nevelkedett Comeniusnak szívügye a protestantizmus. A méltán világhírű pedagógus korszerű ismereteket adott át diákjainak, és magas szintű papképző intézetet alapított a sárospataki kollégiumon belül. Papképzés mellett a világiak képzésére is odafigyelt.

Fotó lelőhelye: https://honismeret.hu/honismeret-folyoirat/a-konyviro-fejedelemasszony-lorantffy-zsuzsanna

Mi jellemző a török kiűzése utáni magyar oktatáspolitikára?

Erős megosztottság.
És széttagoltság.
Mintha csak a mai politikai helyzetet látnánk…
Külön politikai egységként léteztek egymás mellett, önálló szervezetekkel , azonban többé- kevésbé hasonló tartalmi- tananyagbeli bővüléssel és átalakulással mind a katolikus, mind protestáns iskolák.

Milyen volt az iskolaügy a felvilágosult abszolutizmus korában?

Mária Terézia és II. József a felvilágosodás elemeit érvényesítették központosított, abszolutisztikus kormányzásukban, ami az oktatásügyre is érvényes volt.
Ekkor hódított teret az iskoláztatás néhány tipikus alapelve:
- iskolai keretek között folyó oktatás államérdek
- közvetlen hasznosság (utilitarizus) elvének érvényesítése à tantárgyak kiegészítésre szorulnak, ekkor bővül a „barokkos” műveltségterületekhez a gazdálkodás tudomány, természetrajz, földrajz, korabeli művészetek
- vallási türelem az oktatásban is megnyilvánult
- az iskolaügy „politikum”, azaz államhatalmi kérdés

Milyen nagy reformjai voltak Mária Teréziának?

• 1773-ban felosztotta a jezsuiták vagyonának jelentős részét és tanulmányi alapot hozott létre belőlük.
• 1775-ben Ürményi Józsefet bízta meg az iskolarendszer átfogó reformjainak kidolgozásával.
• Az új Oktatási- Nevelési Renszer, a Ratio Educationis végső szövegét 1777. augusztus 22-én fogadta el az uralkodó.

Milyen fogadtatásban részesült a Ratio Educationis?

Protestáns félről elutasították. Politikailag nem szerettek volna még jobban Bécs, a katolikus egyház befolyása alá kerülni. Iskoláikat felekezeteik, helyi egyházközségeik tartották fenn.
Így tehát csak a katolikus iskolák belső rendjére gyakorolhatott befolyást.

Miről szól a II. Ratio Educationis?

Budán, 1806-ban adta ki az uralkodó. Ismét csak a katolikus iskolák számára vált kötelezővé. Főbb pontjai:
- „ minden nemzetiség saját anyanyelvi iskolával rendelkezzen” [1]
- alsófokú oktatás ingyenességét tartja kívánatosnak
- vétséget követ el a szülő, ha saját hibájából nem iskoláztatja gyermekét
- megszüntette a német nyelv kötelező oktatását, fakultatívvá vált
- bár a gimnázium oktatási nyelve hivatalosan latin maradt, mégis egyre jelentősebb szerephez jutott a magyar is
- részletesen előírja líceumok, akadémiák tananyagát

Mi a különbség Ratio Institutionis és Ratio Educationis között?

Ratio Institutionis Budai Ézsaiás által kidolgozott, 1807-ben Debrecenben kiadott protestáns válasz a katolikus II. Ratio Educationisra. Egységesítő rendelkezéseket gyűjtöttek össze.

Kedves Olvasó, el is érkeztünk már a 19. századhoz. Nem szaporítanám tovább a szót, nézze meg a következő bejegyzést. J

Felhasznált irodalmam:
Pukánszky Béla- Németh András: Neveléstörténet 256-268. o.
Ratio Educationis. Fordította: Mészáros István, Bp. 1981. 219-220. o.

[1] Ratio Educationis. Fordította: Mészáros István, Bp. 1981. 219-220. o.