Az alkotmány létrehozásának és a császárválasztásának sikertelensége

A majdnem létrejövő egység felé vezető út állomásai időrendben

• október – német birodalom alaptörvény tervezetének tárgyalásai
• március – kisnémet egység többsége
• március. 27. – birodalmi alkotmány
• március. 28. – nemzetgyűlés – ahol IV. Frigyes Vilmost német császárrá választották

Miért nem lett IV. Frigyes Vilmos császár – miért nem jött létre 1849-ben az egység?

Elmondható, hogy az egység létrejöttének elmulasztása nem a kialakulófélben lévő politikai pártok hibája volt. Hiszen láthatjuk, milyen szilárd elképzelésekkel rendelkeztek pártprogramjaikban, és az is egyértelmű, hogy az alkotmány létrehozása mindannyijuk érdeke volt. Azonban 1849 április 3.-án IV. Frigyes Vilmos visszautasította a császári koronát, ezzel véget vetve jó pár évre az egységesítés lehetőségének. IV. Frigyes Vilmos megítélése sem egyszerű. Általánosan elfogadott vélemény a tettéről, hogy egyszerűen csak nem akart ekkora terhet magára vállalni, és épp elegendő feladatnak találta a Porosz Királyság irányítását. Más, német irodalmak azonban egy bizonyos mentális betegségről írnak, amely idősebb korára alakult ki nála. Annyi bizonyos élete utolsó éveiben már nem ő, hanem utódja I. Vilmos irányított a Porosz Királyságot.

IV. Frigyes Vilmos, aki császár lehetett volna

Poroszország - "ein Land der Junker" és Bismarck - "ein Man des kampfes" (1850-es és 1860-as évek)

Miért érdekesek poroszok?

Ez furcsa kérdés, mert leginkább minden miatt. Most mégis egy egészen apró szegletével foglalkoznék csak ennek a népnek. Azt vizsgálnám meg, hogyan alakult itt a politikai élet az 1850-es és 60-as években, és az erősen konzervatív Porosz Királyságban hogy erősödhettek meg a liberális erők.

Otto von Bismarck

"A junkerek országa": Poroszország

A két párt

„Wochenblattpartei”

Egy iberalis-konzervatív politikusokból összeállított párt, amely a „Preußischen Wochenblatt zur Besprechung politischer Tagesfragen“ nevezetű újság után kapta a nevét, mert ezen keresztül népszerűsítették magukat. Vezetője Moritz August von Bethmann-Hollweg, akinek édesapja még a birodalom leggazdagabb emberének számított. De a család később sem vesztett jelenségéből. Bethmann-Hollweg unokája egy rövidebb ideig a császárság kancellárja is volt a 20. század elején. Sok minden ellen felszólalt a párt. Többek közt az alkotmány védelmezőinek számítottak, és erősen tiltakoztak a feudalizmus visszatéréséhez. Illetve, úgy gondoltak, hogy a német egység csak úgy jöhet létre, hogy a poroszoknak nagyobb hatalma van a többi német állam felett. Bethmann-Hollwegnek  sikerültokakat maga mellé állítania a konzervatívokkal szemben, még a trónörökös is őt támogatta, ezzel komolyt előnyt szerezve maguknak.

„Kreuzzeitungspartei”

A német irodalmak egyszerűen csak „hochkonservativ” kifejezéssel illetik. Talán úgy lehetne lefordítani, hogy ultrakonzervatív, vagy szigorúan konzervatív. Vezetője a Gerlach testvérek, Leopold és Ludwig voltak. Konzervatívságuk abban rejlett, hogy nem szándékoztak lemondani a  monarchia, és a nemesi előjogok védelméről. Többek közt pedig elutasították a gazdasági liberalizmust. Maga Bismarck is idetartozott ezekben az években.

Felhasznált irodalom:

Bussiek, Dagmar: Mit Gott für König und Vaterland!: die Neue Preussische Zeitung (Kreuzzeitung) 1848 - 1892 Schriftenreihe der Stipendiatinnen und Stipendiaten der Friedrich-Erbert-Stiftung herausgegeben von: Klaus Jürgen Scherer, Adalbert Schlag, Burkard Thiele Lit Verlag Münster 2002 Band 15. 137-142

Nipperdey, Thomas: Deutsche Geschichte 1800–1866. Bürgerwelt und starker Staat. Verlag C. H. Beck München, 1994. 683, 686

Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789-1914 - Európa és az Európán kívüli országok. Osiris Kiadó, 2011. 177

Képek forrásai:

https://kids.britannica.com/students/article/Otto-von-Bismarck/273234 (2018.04.20.)

https://www.nrw-stiftung.de/projekte/projekt.php?pid=541 (2018.04.20.)

https://www.welt.de/geschichte/article156001936/Der-Romantiker-wird-Koenig-von-Preussen.html (2018.04.20.)